Részlet a novellából:
"A lány csendben rajzolt. Nem tiltotta semmi, így Massimo sem szólhatott érte.
De már órák óta ott volt. Még a
szénrudakat is hagyta a padlón szanaszét heverni. Massimo hangos csettintés
kíséretében felkapott egyet, ami messzebb gurult, és sietős léptekkel a lány
felé indult. Megköszörülte a torkát és igyekezett szúrós szemmel nézni, amikor
átadta, de a lány a lehető legtermészetesebb mosollyal fogadta."
A teljes novellát elolvashatod itt: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/mate-viola-daphne-8841.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése